Bizonyára mindenki hallott már arról, hogy trópusi országba utazás során érdemes bizonyos védőoltásokat felvenni. India azon országok közé tartozik, ahová nincs kötelező védőoltás – gyakorlatilag csak a sárgaláz elleni védelem kötelező, az is csak különböző afrikai országokba való belépéshez. Így az ember szép számmal válogathat a különböző kedves kórok közül, melyeket szeretne elkerülni.
Tavalyi utazásunk előtt szépen utánanéztem mindennek és az éppen szabadságát töltő háziorvosunk helyettesével felírattam a vakcinákat, majd beadattam. Akkor azért választottam ezt a megoldást, mert a maszek oltóközpontok egyéb díjakat számolnak fel és súlyos tízezreket spóroltunk meg így.
Idén, mivel Jojó is jön velünk, elmentem a gyerekorvoshoz, aki közölte, hogy ő bizony be nem oltja a gyereket, menjünk a gyáli úti Országos Epidemiológiai Központba, mert ez az ő dolguk. Az aggályomra, miszerint sokba fog az nekem kerülni, azt felelte, hogy ingyen van, nem kell aggódni. Na persze... ahogy Jojó mondaná.
Addigra ugyan Laci megvett már nekünk 1-1 vakcinát, de úgy döntöttünk, magunkat is beoltatjuk a fent nevezett intézményben. Megérkezésünkkor kitöltettek velünk egy-egy kérdőívet, melyen szerepeltek a vakcinák árai és nem utolsósorban a kötelező orvosi tanácsadás díja, melyet 4.000 Ft-ban állapítottak meg. Még jó, hogy ingyen van... Na jó a gyerek után ezt az összeget valóban nem kell kifizetni. Elkezdtünk számolgatni, hogy akarjuk-e mi ezt 8.000 forintért, hogy jövünk ki jobban, hiszen itt néhány vakcina kevesebbe kerül, illetve a beadatás is 900 Ft szemben a háziorvosnál fizetendő 1.000 Ft-tal. Na a mi hezitálásunkra olyan fölényesen, lenézően reagáltak az ottaniak, hogy már megint nekem, fizetővendégnek kellett kellemetlenül éreznem magam. Valahogy nehezen viselem, ha sürgetnek, konkrétan „haladjunk már”, amikor éppen majd 30.000 Ft-ot készülök otthagyni. Azért mert Indiába készülök utazni, nem feltétlenül jelenti azt, hogy végtelen nagyságú anyagi forrással rendelkezem, da ha még így is lenne, akkor sem szórnám a pénzt.
Jojó kapta az első szurikat. Leült az ágyra, majd közölte a doktornő, hogy fogjam le a gyereket. Ezt sem értettem soha... ha lefogom, alapból félni fog és megfeszíti az izmait. Mondtam, hogy nem fognám le, mire ő: Oltottam már gyereket, tudom, mit kell csinálni. Megszúrta, Jojó sírt 3 másodpercig, majd jött és fogta a kezünket, amíg minket oltottak :-)
Tehát nagy kegyesen be lettünk oltva a következők ellen:
Hepatitisz A - fertőzött étellel, vízzel terjed
Hepatitisz B - vérrel, testnedvekkel terjed
Hastífusz - fertőzött étellel, vízzel terjed
Di Te Polio - ezt csak mi, felnőttek kaptuk, mert Jojónak még él a védettsége
Ismétlőoltásokat az utazás előtt pár nappal fogunk kapni. Malária ellen még mindig nincs oltás, csak gyógyszer, amit limitált ideig szabad csak szedni, úgyhogy marad a szúnyogriasztó és a szúnyogháló. Őszintén szólva, ajánlották még a meningitisz elleni oltást, de nem olyan helyre megyünk, ami zsúfolt, vagy túlságosan fejletlen. Ebben az indiai származású barátunk is megerősített bennünket, hogy ha Delhibe mennénk mondjuk, ahol borzasztóan sokan vannak, akkor szerinte is kéne ez az oltás, de így nem. Másrészt kint is be lehet oltatni magunkat... feltételezem az itthoni ár töredékéért.
Nekiálltunk a vízumigénylők kitöltésének, anyagok összeszedésének. Ha kész, írok róla.
