Magyar család menni lakni India

-

Írj nekünk:

indiapass[kukuc]euromalabar[pont]com

-

YoWindow.com Forecast by yr.no

Like!

Indafotó képek

Indiai Rúpia Árfolyam

Friss topikok

Olvasóink

Locations of visitors to this page

Monszun 2012 - Lesz-e végre víz a kútban?

2012.07.02. 09:19 - Pere Viki

Címkék: időjárás utazás india monszun

Kedves olvasóink! Időjárás jelentést adunk. Ma a monszun jelenség titokzatos világába utazunk el. Böngészgetve az Indiai Meteorológiai Intézet (IMD) oldalait rendkívül érdekes néha több 100 oldalas dokumentumokra találtam, melyek elképesztő mélységekig tartalmaznak információt a témáról, napokig lehetne olvasgatni.

Mi a monszun

IndiaPass: Monszun 2012

A monszun kifejezés arab eredetű, évszakot jelent. Ahogy egy tavalyi hasonló témájú posztban írtam, az iskolában azt tanultuk, hogy a monszun oka a tenger és a szárazföld különböző felmelegedése. Kis kutatásom alkalmával megtudtam, hogy ma már nem így hangzik a definíció.

A világon először az 1600-as évek végén történtek tudományos kutatások monszun ügyben, melyek a brit csillagász Sir Edmond Halley nevéhez fűződik. Ismerős? Ő a névadója annak a bizonyos üstökösnek. Technológia hiányában csupán a felszíni megfigyelésekre hagyatkozhattak akkoriban.

IndiaPass: Monszun 2012 Sir Edmund Halley

Nagyobb erőlelépések a műholdak használatával kezdődtek. Az első meteorológiai műholdat (TIROS-I) 1960. április 1-jén lőtték fel. Azóta több mint 300 ilyen szerkezet dolgozik a Föld körül, segítve a meteorológusok munkáját. A műholdak segítségével képessé vált az ember az óceánok fölötti (és nem csak hajókról begyűjtött) információk begyűjtésére.

IndiaPass: Monszun 2012 TIROS-I

Halley teóriájával az volt a probléma, hogy miután a monszun elkezdődik, már nem érvényesül a tenger és szárazföld hőmérsékletének különbsége, hiszen ez hamar kiegyenlítődik. Sokkal inkább a troposzférába áramló meleg az oka a további 4 hónap esőzéseinek.

EGY KIS TUDOMÁNY

Előrejelzések

Mivel a monszun által hozott esőt áldásként várják Indiában (gondoljunk csak a rizsültetvényekre), ezért mindenféle módszereket fejlesztenek a monszun kezdetének, terjedésének és visszahúzódásának minél pontosabb előrejelzésére.

A monszun kezdetének meghatározására használt aktuális módszer a következő:

1. A monszun beálltának napja - ha május 10-edike után az (1 kivétellel) Keralában elhelyezett 14 megfigyelőbázis 60%-ában 2 egymást követő napon legalább 2,5 mm csapadék hullik, és az alábbi két feltétel teljesül, akkor az első ilyen nap a monszun kezdete.

2. Egyrészt a magassági, nyugatias szelek 600 hPa nyomásig (4200 m magasságig) észlelhetőek, másrészt 925 hPa nyomáson (700 m magasságban) a szélsebesség 15-20 csomó (27,78-37,04 km/h) között van. Mindennek a meghatározott helyeken (kb. Sri Lankától, majdnem az Arab tenger teljes szélességéig) kell bekövetkezni.

3. Az INSAT geostacionárius műholdról észlelhető a Földről kifelé áramló hosszúhullámú sugárzás mértéke 200 watt/m2 alatt marad tőlünk dél-nyugatra a tenger felett. Ez, ha jól értem azt jelenti nagyvonalakban, hogy felhős az ég.

IndiaPass: Monszun 2012
A monszun haladása 2012-ben. A piros vonal az átlagos, a zöld vonal az aktuális terjedés. Látszik, hogy a déli csücsköt elég hamar átlépi az eleje. Az is látszik, hogy az északi területekről viszont késik idén a vonulat.
IndiaPass: Monszun 2012
A monszun haladása 2011-ben. A piros vonal az átlagos, a zöld vonal az aktuális terjedés.

Fejlesztések

A 80-as évek végétől az INSAT műhold adataira támaszkodtak leginkább. 2011 végéig azonban 650 automata meteorológiai állomás és 456 automata csapadékmérő állomás létesítettek országszerte. Az állomások által gyűjtött adatok elérhetőek on-line a Mezeorológiai Intézet automata állomásainak oldalán.

Pedig egy másik forrásban azt az információt találtam, hogy a monszun előtt Trivandrumból várják bizonyos időközönként e-mail-en vagy faxon a gyűjtött adatokat. Én már láttam magam előtt a bácsikát, aki kimegy az esőben, felemeli a földről az esővízgyűjtő küblit, amibe valami éles tárggyal vannak belekarcolva a mennyiséget jelző beosztások, majd elfaxolja az adatokat Pune-ba :-) És nem. Tényleg letölthető minden részletesen a fenti oldalról.


Monszun 2012

Idén a jelentések szerint a monszun kezdetét június 1-jére (+/- 4 nap) prognosztizálták. A valóságban pedig június 5-én kezdődött el fölöttünk a monszun. El ne higgyétek! Semmiféle monszun nincs a környéken. OK, néha esik egy kis trópusi eső, de hamar elmúlik. Általában az a néha az akkor van, ha a kertben grillezünk, vagy ha a tetőn teregettem a tiszta ruhát.

IndiaPass: Monszun 2012 Kerti sütésből esőben nagyon jók vagyunk.

Nincs víz

Nézegetve a statisztikákat nagyon jó helyre költöztünk, hiszen a monszun 4 hónapjában (június-szeptember) Kerala átlagosan 2139,7 mm esőt kap. Ehhez képest Trivandrum csupán 970,8 mm-t. Szóval alapból nem kell csodálkoznunk, hogy miért nem tombol a monszun a környéken.

Az már kevésbé komfortos, hogy a kutunkat nap mint nap teljesen kiürítjük. Tavaly ilyenkor semmiféle ilyen problémánk nem volt. Úgyhogy fürdéseinket... mit fürdéseinket, zuhanyzásainkat századmásodpercek alatt abszolváljuk és a mosással sem állok jól.

IndiaPass: Monszun 2012 Sok vizünk nincs :-)

Fenti véleményemet alátámasztandó gyűjtöttem néhány diagramot az idei és a 2011-es és 2010-es monszun alakulásáról.

IndiaPass: Monszun 2012 Az ábráról leolvasható, hogy az ország nagy részén a csapadék elmaradt a várttól június hónapban. A piros területeken 20-59%-ban, a sárga területeken 60-99%-ban!!! Keralában 31%-kal kevesebb csapadék hullott az elvártnál. Az elvárt normál mennyiség az elmúlt 50 év átlaga.

IndiaPass: Monszun 2012 2011-ben az ország nagy része inkább kék volt júniusban: több mint 20%-kal nöbb eső esett. A zöld régiók normál csapadékot kaptak. Keralában ekkor 22%-kal több eső esett. IndiaPass: Monszun 2012 2010 júniusában átlagban 16%-kal maradt el India csapadéka a normálistól. Keralában viszont csupán 1%-os volt a hiány.

IndiaPass: Monszun 2012 A fenti ábrán újra 2012 júniusából láthatunk adatokat. jobb oldali kis térképen látható, hogy a skála legalacsonyabb értékét képviselő bordó szín az uralkodó. Ez is a csapadék mm-ben kifejezett eltérését mutatja.

IndiaPass: Monszun 2012 Végül az aktuális napi csapadékmennyiség látható Indiára, illetve annak régióira bontva. A piros vonal mentén látható az átlag...

Érdekes adatok

Találtam egy táblázatot, amelyben szélsőséges csapadékmennyiségeket jegyeztek fel. Az egy napra eső legtöbb eső Indiában 156,3 cm volt - Cherrapunjiban jegyezték fel 1995. június 16-án. Ez ugyan világviszonylatban csak a második helyre volt elég, hiszen a 24 órán belül hullott legtöbb csapadék Réunion szigetéhez köthető... 182,5 cm... szegények.

By the way, Magyarország átlagos ÉVI csapadékmennyisége 500-750 mm. Tehát néha a világban itt-ott leesik hazánk évi csapadékának háromszorosa egy nap alatt.

Remélem a téma kellemesen lehűtött benneteket a 40 fokban.

Végezetül pedig találtam egy aranyos kis könyvecskét gyerekeknek. Raviról a kis riksáról szól, aki még éppen csak most gurult le a futószalagról a gyárban és máris első monszunjába csöppent. Még nagyon friss a könyv, de az illusztrációkat megtaláljuk itt. Aki szeret mesélni kötetlenül, az kitalálhat gyermekének egy jó kis esti mesét a képek segítségével.

IndiaPass: Monszun 2012 Hát nem édes? :-)



Sziasztok!

U.i. Mióta írom ezt a posztot nyilván szakad az eső, csak, hogy ne legyen igazam :-)



Források:

 

 

Előző bejegyzés                                                                 Következő bejegyzés

A bejegyzés trackback címe:

https://indiapass.blog.hu/api/trackback/id/tr204623187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

chinnu 2012.07.04. 19:03:29

ÓÓó, köszönöm az információkat..és határozottam kijelentem, hogy sárga vagyok az irigységtől.. :P
Itt nagyon meleg van, eső nélkül :)