Az nem titok, hogy Indiában mindent mindenre használnak és újrafelhasználnak, de most azt hiszem, mi mutattunk nekik valamit :-). Hogy egy kicsit kilépjünk a templomfesztiválok világából, lássuk mi is lett a legújabb szórakozásunk. És betekintünk a Kovalami életmentők világába is.
Egyik hétvégén megbeszéltük, hogy lemegyünk a partra, de Laci előbb kitalálta, hogy szerez egy nagy gumibelsőt vízi játék gyanánt. Jojó eddig is egy riksa belsőt használt úszóguminak és azzal szelte a hullámokat.
Több lehetőség is adódott. Volt teherautóhoz, illetve traktorhoz való. Telefonon hosszan egyeztettünk, hogy melyik is lenne a jobb. Végül a traktoré jött haza. Laci hazahozta gyalog. Biztos nem nézték tök hülyének útközben :-).
Erre írta Laci, hogy kicsit elnézte a méretet. |
Összekaptuk magunkat és lesétáltunk új barátunkkal együtt a partra. A szembejövők nem jártak jól, mivel az így is keskeny utat teljesen elfoglalja az apró úszógumi.
Végül vízrebocsátottuk a járművet. Próbálkoztunk, hogy merről lehetne megközelíteni egyáltalán :-) Nem is olyan könnyű úgy egyensúlyozni, hogy mindhárman rajtamaradjunk. Aztán a hármas után próbáltam egyedül, de sajnos ahhoz nekem túl nagy, hogy kényelmesen bele tudjak feküdni, mint egy fotelbe. Főleg, hogy a kölök meg azt találta ki, hogy még ő is az én ölembe ül...
A legjobb megoldásnak az tűnt, hogy egymással szemben ülünk rajta, illetve Jojó ráhasalt és átölelte a nagy hurkát... és jöhetnek is a hullámok. Borultunk akkorákat mint a ház, de mivel nem megyünk be messzire, ez nem okoz gondot.
Laci azért bátrabban közelíti meg a tengert, mégiscsak egy mentőbúvár, de én nagyon félek tőle. Nem elég, hogy az összes útikönyvben felhívják az olvasó figyelmét arra az aprócska tényre, hogy többen halnak meg évente, mert elnyeli őket a tenger, tegnap tanúi is voltunk egy mentésnek. Vagy négyen mentek egy bajba jutott hölgyért a hatalmas hullámok közé és emelték át őt rajtuk.
Már a mentés után. Hátul látszik az egyik sárga ember, a másik meg már kint a szélén. |
A néni volt az áldozat. Én meg jó indiai módjára fotóztam az arcukba :-) Ha nekik lehet... |
Bizony nagy szerencsére a hozzánk legközelebb eső strandon vannak életmentők. Sőt mi több, folyamatosan képzik az indiai David Hasselhoffokat (Pamelákat nem :-)). Most kaptak például új egyenruhát. Eddig világoskék egyenruhájuk volt (olyan igazi katonai egyenruha szerűség), viszont most már sárga-piros pólóban és shortban pompáznak. Sokkal jobb ez így, mert lehet látni őket.
A Beastie Boys is megirigyelhetné ezt az arcot :-) Egyébként nagyon aranyosak. Készségesen válaszolgatott az úr a kérdéseimre. |
A strandot piros sárga zászlókkal szegélyezik, és ahol éppen úgy ítélik meg, hogy veszélyes, oda pedig piros zászlót helyeznek (és a nap folyamán arrébb teszik, ha kell). Látszólag a turisták viszont aligha vesznek tudomást minderről, úgyhogy folyamatosan sípolnak az életmentők, hogy a rossz helyen fürdőzőket a megfelelő irányba tereljék. Ma még egy tábla is kikerült "erős áramlat" felirattal.
Visszatérve a mi szórakozásunkra, nagyon tetszett az arra járóknak, amit műveltünk, úgyhogy lehet, hogy újabb szolgáltatással bővítjük cégünk kínálatát... az autó- és motorbérlésen kívül traktorgumit is kölcsönzünk majd :-)
Apa és kislánya |
Sok ideje nem maradt a családomnak a pancsolásra, mert ugyan ők halál barnák, bírják a napot, én viszont ezt nem mondhatom el magamról. Kb. 3 hete megint hólyagosra égtem, úgyhogy 1 óránál tovább én nem merek kint lenni a napon. De most egy kicsit ráálltam a napozásra, ha hazamegyek nehogy azt mondjátok, hogy nem is voltam Indiában :-).
Azért a szottyos kézből kiindulva nem is volt olyan kevés az a pancsolás. |
Legközelebb Laci beszámolóját olvashatjátok Gujarati kirándulásáról. Én már nagyon várom. Aztán majd újra összetemplomozzuk magunkat.
Jók legyetek!