Kedves olvasóink! Időjárás jelentést adunk. Ma a monszun jelenség titokzatos világába utazunk el. Böngészgetve az Indiai Meteorológiai Intézet (IMD) oldalait rendkívül érdekes néha több 100 oldalas dokumentumokra találtam, melyek elképesztő mélységekig tartalmaznak információt a témáról, napokig lehetne olvasgatni.
Mi a monszun
 |
A monszun kifejezés arab eredetű, évszakot jelent. Ahogy egy tavalyi hasonló témájú posztban írtam, az iskolában azt tanultuk, hogy a monszun oka a tenger és a szárazföld különböző felmelegedése. Kis kutatásom alkalmával megtudtam, hogy ma már nem így hangzik a definíció.
A világon először az 1600-as évek végén történtek tudományos kutatások monszun ügyben, melyek a brit csillagász Sir Edmond Halley nevéhez fűződik. Ismerős? Ő a névadója annak a bizonyos üstökösnek. Technológia hiányában csupán a felszíni megfigyelésekre hagyatkozhattak akkoriban.
 Sir Edmund Halley |
Nagyobb erőlelépések a műholdak használatával kezdődtek. Az első meteorológiai műholdat (TIROS-I) 1960. április 1-jén lőtték fel. Azóta több mint 300 ilyen szerkezet dolgozik a Föld körül, segítve a meteorológusok munkáját. A műholdak segítségével képessé vált az ember az óceánok fölötti (és nem csak hajókról begyűjtött) információk begyűjtésére.
 TIROS-I |
Halley teóriájával az volt a probléma, hogy miután a monszun elkezdődik, már nem érvényesül a tenger és szárazföld hőmérsékletének különbsége, hiszen ez hamar kiegyenlítődik. Sokkal inkább a troposzférába áramló meleg az oka a további 4 hónap esőzéseinek.
|
EGY KIS TUDOMÁNY |
|
Előrejelzések Mivel a monszun által hozott esőt áldásként várják Indiában (gondoljunk csak a rizsültetvényekre), ezért mindenféle módszereket fejlesztenek a monszun kezdetének, terjedésének és visszahúzódásának minél pontosabb előrejelzésére. A monszun kezdetének meghatározására használt aktuális módszer a következő: 1. A monszun beálltának napja - ha május 10-edike után az (1 kivétellel) Keralában elhelyezett 14 megfigyelőbázis 60%-ában 2 egymást követő napon legalább 2,5 mm csapadék hullik, és az alábbi két feltétel teljesül, akkor az első ilyen nap a monszun kezdete. 2. Egyrészt a magassági, nyugatias szelek 600 hPa nyomásig (4200 m magasságig) észlelhetőek, másrészt 925 hPa nyomáson (700 m magasságban) a szélsebesség 15-20 csomó (27,78-37,04 km/h) között van. Mindennek a meghatározott helyeken (kb. Sri Lankától, majdnem az Arab tenger teljes szélességéig) kell bekövetkezni. 3. Az INSAT geostacionárius műholdról észlelhető a Földről kifelé áramló hosszúhullámú sugárzás mértéke 200 watt/m2 alatt marad tőlünk dél-nyugatra a tenger felett. Ez, ha jól értem azt jelenti nagyvonalakban, hogy felhős az ég. |
 |
| A monszun haladása 2012-ben. A piros vonal az átlagos, a zöld vonal az aktuális terjedés. Látszik, hogy a déli csücsköt elég hamar átlépi az eleje. Az is látszik, hogy az északi területekről viszont késik idén a vonulat. |
 |
| A monszun haladása 2011-ben. A piros vonal az átlagos, a zöld vonal az aktuális terjedés. |
|
Fejlesztések A 80-as évek végétől az INSAT műhold adataira támaszkodtak leginkább. 2011 végéig azonban 650 automata meteorológiai állomás és 456 automata csapadékmérő állomás létesítettek országszerte. Az állomások által gyűjtött adatok elérhetőek on-line a Mezeorológiai Intézet automata állomásainak oldalán. Pedig egy másik forrásban azt az információt találtam, hogy a monszun előtt Trivandrumból várják bizonyos időközönként e-mail-en vagy faxon a gyűjtött adatokat. Én már láttam magam előtt a bácsikát, aki kimegy az esőben, felemeli a földről az esővízgyűjtő küblit, amibe valami éles tárggyal vannak belekarcolva a mennyiséget jelző beosztások, majd elfaxolja az adatokat Pune-ba :-) És nem. Tényleg letölthető minden részletesen a fenti oldalról. |
Monszun 2012
Idén a jelentések szerint a monszun kezdetét június 1-jére (+/- 4 nap) prognosztizálták. A valóságban pedig június 5-én kezdődött el fölöttünk a monszun. El ne higgyétek! Semmiféle monszun nincs a környéken. OK, néha esik egy kis trópusi eső, de hamar elmúlik. Általában az a néha az akkor van, ha a kertben grillezünk, vagy ha a tetőn teregettem a tiszta ruhát.
 Kerti sütésből esőben nagyon jók vagyunk. |
Nincs víz
Nézegetve a statisztikákat nagyon jó helyre költöztünk, hiszen a monszun 4 hónapjában (június-szeptember) Kerala átlagosan 2139,7 mm esőt kap. Ehhez képest Trivandrum csupán 970,8 mm-t. Szóval alapból nem kell csodálkoznunk, hogy miért nem tombol a monszun a környéken.
Az már kevésbé komfortos, hogy a kutunkat nap mint nap teljesen kiürítjük. Tavaly ilyenkor semmiféle ilyen problémánk nem volt. Úgyhogy fürdéseinket... mit fürdéseinket, zuhanyzásainkat századmásodpercek alatt abszolváljuk és a mosással sem állok jól.
 Sok vizünk nincs :-) |
Fenti véleményemet alátámasztandó gyűjtöttem néhány diagramot az idei és a 2011-es és 2010-es monszun alakulásáról.
 Az ábráról leolvasható, hogy az ország nagy részén a csapadék elmaradt a várttól június hónapban. A piros területeken 20-59%-ban, a sárga területeken 60-99%-ban!!! Keralában 31%-kal kevesebb csapadék hullott az elvártnál. Az elvárt normál mennyiség az elmúlt 50 év átlaga. |
 2011-ben az ország nagy része inkább kék volt júniusban: több mint 20%-kal nöbb eső esett. A zöld régiók normál csapadékot kaptak. Keralában ekkor 22%-kal több eső esett. |
 2010 júniusában átlagban 16%-kal maradt el India csapadéka a normálistól. Keralában viszont csupán 1%-os volt a hiány. |
 A fenti ábrán újra 2012 júniusából láthatunk adatokat. jobb oldali kis térképen látható, hogy a skála legalacsonyabb értékét képviselő bordó szín az uralkodó. Ez is a csapadék mm-ben kifejezett eltérését mutatja. |
 Végül az aktuális napi csapadékmennyiség látható Indiára, illetve annak régióira bontva. A piros vonal mentén látható az átlag... |
Érdekes adatok
Találtam egy táblázatot, amelyben szélsőséges csapadékmennyiségeket jegyeztek fel. Az egy napra eső legtöbb eső Indiában 156,3 cm volt - Cherrapunjiban jegyezték fel 1995. június 16-án. Ez ugyan világviszonylatban csak a második helyre volt elég, hiszen a 24 órán belül hullott legtöbb csapadék Réunion szigetéhez köthető... 182,5 cm... szegények.
By the way, Magyarország átlagos ÉVI csapadékmennyisége 500-750 mm. Tehát néha a világban itt-ott leesik hazánk évi csapadékának háromszorosa egy nap alatt.
Remélem a téma kellemesen lehűtött benneteket a 40 fokban.
Végezetül pedig találtam egy aranyos kis könyvecskét gyerekeknek. Raviról a kis riksáról szól, aki még éppen csak most gurult le a futószalagról a gyárban és máris első monszunjába csöppent. Még nagyon friss a könyv, de az illusztrációkat megtaláljuk itt. Aki szeret mesélni kötetlenül, az kitalálhat gyermekének egy jó kis esti mesét a képek segítségével.
 Hát nem édes? :-) |
Sziasztok!
U.i. Mióta írom ezt a posztot nyilván szakad az eső, csak, hogy ne legyen igazam :-)
Források:
- India Meteorological Department - www.imd.gov.in
- NASA - www.nasa.gov
- Wikipedia - www.wikipedia.org
- University of Aberdeen - homepages.abdn.ac.uk
- Ravi the Rickshaw
