Ebben a melegben (már ami itt, Dél-Indiában tombol) mi sem esik jobban, mint egy jó hideg gyümölcssaláta. Hogy elkészíthessük irány a zöldséges stand, ahol folytatjuk az indiai vásárlós sorozatot.
A zöldségesek gyönyörűek. Legtöbbször az út szélén találkozhatunk a kisebb-nagyobb méretű és kínálatú, irigylésre méltó, színkavalkád zöldségesekkel. Minden nap szépen piramisokat építenek a szebbnél szebb zöldségekből és gyümölcsökből. Az áru mindig friss, nem próbálják rásózni az emberre a csoffadt, rohadt, penészes terméket.
Gyümölcskínálat
Mit találhat az ember fia/lánya egy indiai zöldségesnél? A kínálat általában ananász, mangó, papaya, alma, gránátalma, narancs, szőlő, egres (2-3 centi átmérőjű!!!), lime, guava, dinnye, rambután és persze a banán.
A különböző típusú banánok még a fürtön lógnak: kis sárga, nagy sárga, nagy zöld és a nagy piros banán. Én legalábbis ennyit tudok megkülönböztetni. Van olyan, ami aznapi fogyasztásra való, van, ami másnapra. Ezt persze csak az eladó tudja meghatározni.
A banán, mint növény felhasználása nem ér véget a gyümölcsének elfogyasztásánál. Megeszik a banán óriási lila virágát, a szárat, melyen a banánok lógnak, illetve lógtak. És ha ez még mindig nem elég, tradicionálisan a banán leveléről fogyasztják az ételt Dél-Indiában, amelynek sok előnye is van a műanyag vagy fém tányérokkal szemben (erről majd egy másik posztban bővebben).
A trópusi gyümölcsök íze, illata, mérete, színe érthető okból összehasonlíthatatlan az otthon beszerezhetőkkel. Az ananász, a mangó szinte zavaróan édes. Szoktunk gyümölcssalátát készíteni banánból, mangóból és ananászból. A saláta levének elkészítése nem túl bonyolult... vizet kell önteni a felvágott gyümölcsre... jó sokat, hogy ne ragadjon össze a szánk a cukortartalomtól... ennyi.
Zöldségkínálat
A zöldségfelhozatal is tartogat meglepetéseket számunkra, de sok általunk ismert termék is megtalálható, esetleg kicsit más formában, méretben. Ami nem újdonság: paradicsom, kaliforniai paprika, hegyes erős (TV paprika nincs), kígyóuborka (szerű), spenót, padlizsán, sárgarépa (fehérrépa nincs), zeller (de csak apró gumóval maga a szár), káposzta, vörös-lila hagyma (azaz átmenet a kettő között), cékla, karfiol, retek (hosszúkás piros és fehér), fokhagyma, csili, különböző zöldbabok, gyömbér, koriander levél és a többi, ami számunkra nem teljesen beazonosítható.
Ahol a gondok kezdődnek, azok a tökfélék például, amelyekből általában többféle zöldségből álló curryt készítenek. Némelyik nagyon vicces ábrázattal rendelkezik.
Aztán ott a drumstick (dobverő), amelynek magyar elnevezést én nem véltem felfedezni. Ez egy hosszú, kívülről ehetetlen termés, melynek főzés után a puha belsejét a fogunkkal húzhatjuk ki. A drumsticket, mely akár az méter hosszúságot is eléri régen kevertem az okrával (hölgyujj), ami egy arasznyi kis hétszögletű paprikára hasonlító szerzemény, melyből remek maszalát készíthetünk és nem utolsó sorban kreatív vágyaink kiélésekor is felhasználhatjuk a képen látható módon :-).
Gyökérzöldségekből is van számtalan, amelyet számomra tök egyformák, de mégsem. Legismertebb közülük a tápioka, melyet ha kockára vágva sós vízben megfőzünk, szinte alig lehet megkülönböztetni a főtt krumplitól... csak egy kicsit szárazabb. Egyre csillapíthatatlanabb vágyat érzek a gasztroblogolásra...
A zöldségesnek általában egy külön szekcióját képezik (persze ahol a méret engedi) a különböző leveles zöldek, mint például a már említett spenót, vagy a dél-indiai konyhából kihagyhatatlan korianderzöld és curry levél, amely nem keverendő össze a curry fűszerkeverékkel... konkrétan semmi közük egymáshoz. Fejes saláta, brokkoli, cukkíni, gomba csak elvétve és drágán kapható.
Ha indiai recepttel elakadnál a Wikipédia idevonatkozó oldalán kaphatsz segítséget a hozzávalók elnevezésével kapcsolatban (angol-indiai).
Árak
Természetesen a zöldségeken nincs feltűntetve MRP (maximum kiskereskedelmi ár), ezért jó ha az embernek van egy kis tapasztalata az árakat illetően. Nem biztos, hogy át akarnak verni, de mégis szórnak az árak kissé. Jojónak általában ovi előtt szoktunk banánt venni tízóraira. Régebben a 2-3 kis banánért kért az egyik bácsi 10 rúpiát, most egy új helyre járunk, ahol 4-ért kapjuk ugyanezt. Ráadásul szinte csak lassítani kell a motorral az üzlet előtt és az pasas már vágja is a banánkákat, kérdezi, hol a doboz. Banán elrak, 4 rúpia átad, viszlát.
Következő bevásárlást a piacon fogjuk megejteni, de előtte majd az ovis vizsgaidőszakról jelentünk.
Sziasztok!
U.i.: "Mindegy" játékunk még mindig tart, azaz várjuk a Facebookon az 1111-dik lájkolót, hogy aztán kisorsolhassunk egy azóta már hazarepített Biriyani szettet. Részletek itt.