Indiai otthonunkról szóló bejegyzés második része álljon itt a ház belső részeinek bemutatásával.
 |
Cipőt... ugyan már ki hord itt cipőt... szóval papucsot vegyétek le, a bejáratnál, de hozzátok be különben a kóborkutyák áldozatául eshet.
Rögtön a nappaliba érkezünk. Szép világos tér három nagy ablakkal. A padló hatalmas kő járólapokkal van kirakva az egész házban... jó hűsítő rajta mezitlábazni. A plafonon két ventilátor gondoskodik a levegőmozgatásról. Van neoncső világítás, amit az indiaiak imádnak és rendes (energiatakarékos) izzó is.
A nappali első felében található az azóta használtan beszerzett televíziónk, melyet az Internet kábelén keresztül érkező jellel táplálunk, ingyen nyerve így vagy 30 csatornát, köztül Discovery Channel, Animal Planet és HBO. Ezt a trükköt egy számítógépes boltban osztották meg Lacival és nagyon hálásak vagyunk érte. Köszönjük továbbá a Samsungnak, hogy a Galaxy S-t ellátták TV kimenettel, így az otthonról hozott mediaboxunkon – mely a távirányítójának otthonfelejtése végett használhatatlan – található filmeket is le tudjuk játszani a telefonon keresztül. Igen humoros, amikor filmnézés közben bejövő hívása van az embernek, mert akkor a TV képernyőjén keresztül láthatjuk a telefon kijelzőjének tartalmát.
 |
 |
Van továbbá egy indiai gyártmányú erősítőnk, amiben van USB bemenet, SD kártyaolvasó, FM rádió, illetve RCA bemenet. Van hozzá távirányító is. Igaz, ha halkan hallgatjuk kissé zajos, bár Laci próbálta az eladó bácsit rábeszélni, hogy forrasszon rá a gépre egy nagyobb kondenzátort a zajt megszüntetendő, de a bácsi azt mondta, jól van az úgy... köszi. Majd egyszer megcsináljuk. Csináltatott Laci vele két hangfalat is. A bass reflex nyílás további vita tárgyát képezte, úgyhogy az is itthon készült hozzá :-)
A nappali másik felében az ebédlő található hatszemélyes üvegasztallal és egy beépített tálalószekrénnyel, aminek az egyik végén van az elengedhetetlen handwash, azaz egy mosdó. Belsőépítészetileg nem mondható túl harmonikusnak a bútorok, szerelvények kiválasztása. Az „ülőgarnitúra” fekete fém keretes, az ebédlőasztal és a székek ezüstszínű fémek, viszont a lámpák fából vannak... hm. Az egyik falon található még egy beépített vitrin üveg polcokkal. Helyet kapott itt két borzasztóan giccses óra, ami világítani is tud... huh. Azóta Jojó a tengerparton szedett csigákkal és kagylókkal próbálta enyhíteni a borzalmat :-)
 |
Egyenesen tovább haladva a konyhába érkezünk. Van egy szép nagy Samsung hűtőnk mélyhűtővel, egy nem értem miért, de piros kamraszekrény. A konyhaszekrény maga jó hosszú, L alakban húzódik végig a fal mentén. Van gáztűzhelyünk, palackos gázzal és kaptunk egy indukciós főzőlapot is. Utóbbiból kaptunk még egyet ajándékba, amikor edényeket vásároltunk. Jópofa, de azért nem olyan, mint mondjuk anyukám indukciós főzőlapja, mert ezeken csak 14 cm átmérőjű a fűtő felület, úgyhogy az étel közepe leég... Ami viszont hiányzik az a sütő, mert az nem szokványos összetevője az indiai háztartásoknak. Már tervezzük a kemenceépítést... Kiegészítettük még a gépparkot egy turmixgéppel, aminek van darálója is. Jó kis koktélokat lehet vele csinálni. A múltkor például igazi ananászból és kókuszból csináltam pina coladat... nyami, nem volt semmi. Nem lett volna baj, ha előtte körülnézek, mert Laci magyar telefonja most éppen szervizben van, mert belefolyt a cucc... Vettünk még egy franciapirítós készítőt is, úgyhogy édes toastból meg csilis sajtból jó kis reggelit tudunk készíteni. Azt hiszem a géppark ismertetése itt véget is ért, így például a mikró, a mosógép, a mosogatógép meg a légkondi csupán az álmaimban létezik :-)
 |
 |
A mosogatónk egy medencés és az edényszárító pedig fiókszerűen húzható ki a konyhaszekrényből. Ha mosogatás után betolom, bent lesz minden vizes, ha nem tolom be, akkor meg a padló úszik és tuti, hogy elcsúszik az ember rajta. Ezeket a vizes dolgokat valahogy nem tudom megszokni... A konyhaszekrény további részei alul kövezettek, oldalt pedig meszeltek. Hát polc az nincs bennük, úgyhogy csak be tudom hányni a dolgokat. A felső konyhaszekrények üvegesek és legalább az polcos.
A konyhából van egy hátsó kijárat a kertbe, ahol a szemetesünket tartjuk és a kóborkutyák rendszerint reggelre szétszedik az egészet. Kitaláltuk, hogy beszórjuk borssal, de akkor meg a szomszéd mossa le a szemetest.., nesze neked privát szféra... amúgy a robogót még mindig nálunk tartja.
A konyhából nyílik a vendégszoba, amit most mindenesnek használunk. Ha esik, ide szoktunk teregetni, itt találhatóak a bőröndjeink, a szennyestartók, továbbá a szekrényben az összes szerszám, kábel, miegymás... szóval ez a kupiszoba.
 Kupiszoba |
 Gyerek-kupiszoba :-) |
 Háló |
A hálószobák a nappaliból nyílnak. Jojóé a zöld szoba, miénk a sárga. Mindkettőben van ventilátor, illetve beépített szekrény. Ugyanúgy ahogy a konyhában ezek is polcmentesek. Villanyszerelő csőből fogok polcokat építeni beléjük. Az ágyak fából vannak... a fekrész is, tehát nincs ágyrács meg ilyenek. A matracokat már mi vettük rá. Kókuszmatrac, mert az itt van dögivel. Borzasztóan kemény... tudom egészséges, de akkor is rohadtul nyom... A szúnyogokat távoltartandó, villanyszerelő csőből építettünk baldachint, így végre tudok aludni. Valahogy engem imádnak ezek a nyamvadt szúnyogok, a többieket annyira nem. Malária állítólag itt nincs... reméljük igazuk van, hiszen szinte egyik szúnyogriasztó módszer sem válik be nekem. De legalább havonta egy tubus hidrokortizont kenek magamra... remélem nem fog leesni a bőröm tőle.
Mindkét hálószobához tartozik fürdőszoba. Ez az egyik dolog, ami kiakaszt, amikor vizes a padló a WCben, ugyanis egy helységben van a WC, illetve a zuhany, viszont a zuhanyfüggöny intézménye ismeretlen (illetve lehet kapni, de nem szokványos). Így zuhanyzás közben minden csupa víz lesz és a páratartalom miatt nagyon lassan szárad. Mivel bent csak mezitláb tartózkodunk, a WC használatakor az ember ugyebár belelép a zuhanyzáskor visszamaradt vízbe, ami az én agyamban úgy interpretálódik, hogy valami dzsuva telibehugyozott nyilvános WC-ben a pisiben állok mezitláb... ááááá... nem tudom megszokni. (update a mai estéről: az érzés azzal fokozható, ha mindezt áramszünetben kell előadni.) A másik furcsaság, hogy itt sincs polc, se szekrény és a csap is „szabadonálló”. Tehát nem tudok sehova pakolni.
 Már van kádja |
A helységek bemutatása itt véget is ér, viszont volna itt még egy-két érdekes dolog, például az airhole. Ezek hosszú nyílások a nyílászárók felett a plafon és a fal találkozásánál. Mondanom sem kell, hogy a szúnyogok elleni harcban az esélyeinket nem igazán növelik. Elvileg, ha bekapcsolja az ember a ventillátort, akkor ezeken a nyílásokon érkezik a friss levegő. Nos, Laci beragasztotta több-kevesebb sikerrel őket, úgyhogy a ventilátor most a meleg levegőt ontja ránk, de legalább kizárjuk nagyjából az arasznyi pókokat, repülő csótányokat, szitakötőket. Viszont, amit lehetetlenség kizárni, az a hangya. Valamit előhagy az ember és ezek ezrével lepnek el mindent kb. fél percen belül. Vígasztal a tény, hogy legalább nem a két centi hosszú hangyák jönnek be, amikre tegnap az egyik indiai barátunk is azt mondta, amikor valaki piszkálta őket, hogy carefully.
Mindezeket a negatív dolgokat tekintve még mindig rettenetesen szerencsések vagyunk ezzel a házzal, ugyanis volt alkalmunk egyéb házakat, lakásokat megnézni, amelyek mondjuk harmad ekkorák, viszont az ár csak a fele... abban egyetértettünk Lacival, hogy egy fél napot nem bírnánk ki egy olyanban.
Többek kérésére a bejegyzésben található fotókat most úgy illesztettem be, hogy ha rákattintotok, megjelenik nagyban. Továbbá, ha még nem vagy „rajongója” a Facebook oldalunknak, akkor szeretettel ajánlom azt is figyelmedbe, mert ott sűrűbben jelennek meg fotók, illetve bejegyzések mindennapjainkról.
Laci már majdnem készen van az autónkat bemutató írással, férfiolvasóink örömére.
Köszönjük a látogatást, hamarosan újra találkozunk, sziasztok!
